
Hadat üzen a „politikai korrektségnek” Bíró András polgárjogi
aktivista az Élet és Irodalom (ÉS) hasábjain, olyan véleményeket fogalmazva meg
a cigánysággal kapcsolatban, melyeket a radikális jobboldali hírportálok is
megirigyelhetnének. Csík Tamás, a C-Press Hírügynökség tulajdonosa,
főszerkesztője szerint az aleternatív Nobel-díjas Bíró személyében az „szólt be”
a romáknak, aki „belőlük élt”.
Az ÉS-ben a romákat nem épp pátyolgató Bíró András egykori kommunista, ma
liberális újságíró 1956-ban hagyta el az országot, 1987-ben tért haza.
Hazatérvén sokat foglalkozott a cigánysággal, létrehozta az Autonómia
Alapítványt és ötletgazdája volt a Rádió C-nek. A vele készített másfél oldalas
interjúban a Magyar Gárdáról azt feltételezi, hogy a cigányokból erőszakot –
megtorló pogromokhoz ürügyet – akar kiprovokálni. Ugyanakkor a palesztin
radikális iszlám szervezet, Hamasz közösségszervező, gondoskodó vonását állítaná
a cigány elit elé példaként. Az „alternatív Nobel-díjas” – valójában a Right
Livelihood Alapítvány 1995-ös kitüntetését őrző – polgárjogi aktivista
megállapította: „nagyon vigyáznunk kell a szavakkal (...) de ez nem jelentheti
az őszinteség hiányát, a kellemetlen vagy fájdalmas tényekkel való szembenézés
megúszását.” Bíró sajnálja, hogy Magyarországon csak a szélsőjobboldal merészel
gátlások nélkül beszélni, s ha nem is „cigánybűnözést”, de"cigánykérdést”
emleget. Úgy véli, „a romák többsége egy premodern életforma és értékrendszer
hordozója, és a történelem során csak az államszocialista modellnek sikerült
kényszerítő eszközökkel, tömegesen – proletarizálva – integrálnia.” Hozzátette:
a cigányság az általa ismert kultúrák közül ez az egyetlen, amelynek egyáltalán
nincs viszonya a földhöz. Holott, fejtegette, „abból van minden: élelem, lakás,
haza”. Bíró András szerint a történelem során szolgáltató, sosem termelő romák
gádzsókhoz (nem romákhoz) való viszonyát a „színlelt alázat” jellemzi.
Leleplezi azt a roma közösség hatalomhiányos helyzetéből adódó állítólagos
késztetést, miszerint „túl kell járni” a gádzsók eszén, „ravasznak kell lenni.”
Bíró példaképül állítja a cigány elit elé a radikális iszlám Hamaszt, ha nem is
az agresszivitása, hanem a falvakbeli apró közösségek iránti gondoskodása
miatt.
Bíró András a cigányok szemében
alternatív Manipulátor-díjjas
– Bírónak minden oka megvan arra, hogy megszégyenülvén, lelepleződvén
visszaadja az alternatív Nobel-díjat és a vele járó pénzt kamatostul, a
cigányoknak meg minden okuk megvan arra, hogy alternatív Manipulátor-díjjal
tüntessék ki az idős polgárjogi aktivistát – szólt mindehhez Csík Tamás, a
C-press első roma hírügynökség tulajdonosa, főszerkesztője. Csík meggyőződése:
nem jó, hogy „pont az szól be” a romáknak, aki eddig nagyon jól megélt belőlük.
Csík szerint az interjúalany felzárkózott a Magyar Gárdához, amely nem a magyar
társadalom szerves részeként tekint a cigányokra. Fájlalta, hogy az emigrációból
hazajött polgárjogi aktivista ideologikusan elkülöníti a társadalomtól a
cigányokat és megrögzíti őket vélt ítéleteiben, spcifikus embertömeggé alázva
őket.
„Legyünk hálásak, hogy az Élet és Irodalomban nem nevezik kőkorszaki
szakiknak a cigányokat?!” – vetette föl a C-Press vezetője. Csík úgy emlékeszik:
Bíró az Autonómia Alapítvány rövid kihatású segélypénzeit olyan feltétellel
osztogatta a vidéki romák között, hogy tartózkodjanak a közéleti-politkai
tevékenységtől, vagyis éppen ő roncsolta szét a roma értelmiség által
beindított, Pharlipe és Roma Parlament nevével fémjelezhető önszerveződést,
amelyt most számon kér a cigány eliten.
C-PRESS - Magyar Nemzet - Joó István
Kapcsolódó anyagok:
