Betűméret:

Kicsi:

Nagy:

Az ÉS-ben a romákat nem épp pátyolgató Bíró András egykori kommunista, ma liberális újságíró 1956-ban hagyta el az országot, 1987-ben tért haza. Hazatérvén sokat foglalkozott a cigánysággal, létrehozta az Autonómia Alapítványt és ötletgazdája volt a Rádió C-nek. A vele készített másfél oldalas interjúban a Magyar Gárdáról azt feltételezi, hogy a cigányokból erőszakot – megtorló pogromokhoz ürügyet – akar kiprovokálni. Ugyanakkor a palesztin radikális iszlám szervezet, Hamasz közösségszervező, gondoskodó vonását állítaná a cigány elit elé példaként. Az „alternatív Nobel-díjas” – valójában a Right Livelihood Alapítvány 1995-ös kitüntetését őrző – polgárjogi aktivista megállapította: „nagyon vigyáznunk kell a szavakkal (...) de ez nem jelentheti az őszinteség hiányát, a kellemetlen vagy fájdalmas tényekkel való szembenézés megúszását.” Bíró sajnálja, hogy Magyarországon csak a szélsőjobboldal merészel gátlások nélkül beszélni, s ha nem is „cigánybűnözést”, de"cigánykérdést” emleget. Úgy véli, „a romák többsége egy premodern életforma és értékrendszer hordozója, és a történelem során csak az államszocialista modellnek sikerült kényszerítő eszközökkel, tömegesen – proletarizálva – integrálnia.” Hozzátette: a cigányság az általa ismert kultúrák közül ez az egyetlen, amelynek egyáltalán nincs viszonya a földhöz. Holott, fejtegette, „abból van minden: élelem, lakás, haza”. Bíró András szerint a történelem során szolgáltató, sosem termelő romák gádzsókhoz (nem romákhoz) való viszonyát a „színlelt alázat” jellemzi.

Leleplezi azt a roma közösség hatalomhiányos helyzetéből adódó állítólagos késztetést, miszerint „túl kell járni” a gádzsók eszén, „ravasznak kell lenni.” Bíró példaképül állítja a cigány elit elé a radikális iszlám Hamaszt, ha nem is az agresszivitása, hanem a falvakbeli apró közösségek iránti gondoskodása miatt.

 

 Bíró András a cigányok szemében alternatív Manipulátor-díjjas

 

– Bírónak minden oka megvan arra, hogy megszégyenülvén, lelepleződvén visszaadja az alternatív Nobel-díjat és a vele járó pénzt kamatostul, a cigányoknak meg minden okuk megvan arra, hogy alternatív Manipulátor-díjjal tüntessék ki az idős polgárjogi aktivistát – szólt mindehhez Csík Tamás, a C-press első roma hírügynökség tulajdonosa, főszerkesztője. Csík meggyőződése: nem jó, hogy „pont az szól be” a romáknak, aki eddig nagyon jól megélt belőlük. Csík szerint az interjúalany felzárkózott a Magyar Gárdához, amely nem a magyar társadalom szerves részeként tekint a cigányokra. Fájlalta, hogy az emigrációból hazajött polgárjogi aktivista ideologikusan elkülöníti a társadalomtól a cigányokat és megrögzíti őket vélt ítéleteiben, spcifikus embertömeggé alázva őket.

 

„Legyünk hálásak, hogy az Élet és Irodalomban nem nevezik kőkorszaki szakiknak a cigányokat?!” – vetette föl a C-Press vezetője. Csík úgy emlékeszik: Bíró az Autonómia Alapítvány rövid kihatású segélypénzeit olyan feltétellel osztogatta a vidéki romák között, hogy tartózkodjanak a közéleti-politkai tevékenységtől, vagyis éppen ő roncsolta szét a roma értelmiség által beindított, Pharlipe és Roma Parlament nevével fémjelezhető önszerveződést, amelyt most számon kér a cigány eliten.

 

 

C-PRESS - Magyar Nemzet - Joó István

 

Kapcsolódó anyagok:

- Hogy itt gyilkosságoknak leszünk tanúi, az nem kétséges