
Choli Daróczi József író, költő, műfordító szerint még jó néhány évnek el kell telnie ahhoz, hogy a magyarországi cigányság is kinevelje saját Obamáját. Ehhez ugyanis az integrált oktatási rendszer önmagában édes kevés.
Daróczi József idén volt hetven éves. Szülei Romániából, a Máramaros
környéki Királydarócról származnak, az ottani régi roma szokások
szerint nem igen törődtek a vezetéknévvel, így már gyerekkorában
ráragasztották a Choli becenevet. Az író saját bevallása szerint mikor
faluja - Bedő - általános iskolájába először betette a lábát, hazánk
nagyjainak falon függő képmása ragadta meg legjobban a képzeletét.
-
Gyönyörű képek voltak, szép emberekről, egynek-egynek még kardja is
volt. Néhány év eltelt - mire megtanultam olvasni - és megtudtam, kik
is voltak ők. Balassi Bálint vagy II. Rákóczi Ferenc...
Egy ország példaképei - mondta Daróczi József, mikor néhány nappal ezelőtt megszólítottuk a szekszárdi Esélyek Házában tartott előadása előtt. Choli bácsi szerint a példakép a lámpás az éjszakában. Szükség van erre, hogy az embernek választhassanak, milyen utat járnak be életük során. Mert ez a lényeg. A minta, ami alapján meghatározzuk céljainkat. Nagyon nagy baj ma Magyarországon, hogy nincsenek cigány példaképek.
- Soha az életben nem hallottam arról, hogy létezne cigány polgármester, miniszter, forradalmár, és akkor Nobel-díjasról már nem is beszélek. Mindemellett azt is el kell mondani, hogy Gábor Áron rézöntő cigány volt, csak sokan nem tudják, ahogy azt sem, hogy valószínűleg Vályi István is roma származású volt - mondja.
- Mennyi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy az országot egy cigány ember vezesse? Megtörténhet-e az nálunk, ami az Egyesült Államokban, hogy a 44. elnök egy afro-amerikai férfi lehet - tette fel a kérdést az író. - Az amerikai feketék tudtak maguk közül értelmiségieket, szenátorokat, igazgatókat, polgármestereket kitermelni. Az évtizedek során elérték, hogy az elnök közülük való legyen. Pedig ők rabszolgaként a társadalom legalsó rétegeit képezték. A 20. század közepéig még olyan buszra sem szállhattak föl, amin fehérek utaztak, mostanra mégis számos olyan személyiséget adtak a társadalomnak, akiket szinte az egész világon megbecsülnek.
Choli bácsi elmondta, ehhez nem kell más, csak munka és tanulás. - Persze egyes politikusok azt hiszik, ha leültetnek egy cigány fiút egy magyar lány mellé az iskolában, az már integrált oktatás - szögezi le. - Amiről ők beszélnek, az csupán egy keverék, ami helyett vegyületre lenne szükség. Azaz kölcsönös ismeretszerzésre. Daróczi József szerint nem elég a cigány emberek szociális körülményeit javítani, a tudatukat is formálni kell. Mindkét dolog egyformán fontos. - Ki kell termelnünk azt az értelmiségi réteget, amely tovább formálhatja a cigányság tudatát. - húzta alá. Hozzátette, Magyarországon egyre nyíltabb a romaellenesség.
Szerinte egyszerűen az emberek ilyenek. Önmagukat próbálják mások fölé elhelyezni, hogy el tudják viselni az élet súlyát. - A rendszerváltás óta, nagyon sokan csúsztak le a társadalmi ranglétrán. Így kiktől tudják különbnek érezni magukat? Hát a cigányoktól, mert azok még meg is jelölhetők a bőrük színe alapján - állítja az író. Ha a társadalom elérné a Svédország jóléti színvonalát, feltehetőleg a durva megnyilvánulásokból is kevesebb lenne. A kérdésre, hogy min dolgozik mostanában Daróczi József elmondta, legkésőbb februárban megjelenik a gyermekeknek szóló mű, Az első képes bibliám. - Ha az Isten is velünk van, már pedig miért ne lenne, megjelennek a klasszikus magyar irodalmi művek fordításai cigány nyelven. Bessenyeitől, de inkább Csokonaitól napjainkig készítek válogatást. Hamarosan megjelenik önéletrajzi regényem első része is. Emellett az Országos Cigány Múzeum igazgatója is vagyok.
C-PRESS - teol.hu
